2015. április 21., kedd

Elvan a gyerek, ha tanulni kéne, de játszik

Egész délelőtt azon gondolkoztam – jobb híján –, hogyha egy Jótündér megszánna, és választhatnék az alábbi tulajdonságok közül kettőt, vajon melyiket választanám:
  • végtelen jóság
  • káprázatos szépség
  • briliáns elme
Nyilvánvalóan azt nem választanám, amelyikben tündér nélkül is jeleskedem. Ezért nehéz a kérdés ugyebár. De vegyük sorra.

Ha végtelenül jó és káprázatosan szép lennék, akkor egy végtelenül gazdag pasi káprázatosan sok köcsögségét viselném önként nap mint nap. Szülnék neki hat jóságos és gyönyörű gyermeket, és akkor se hagynám el, amikor szétverte mindannyiunk fejét.

Ha káprázatosan szép lennék és briliáns elme, valószínűleg a NASA-nak dolgoznék, és rettentőmód komplexusos lenne körülöttem az összes férfi, és messziről elkerülnének, kivéve a takarítógyereket, aki nem tudja, hogy mi az a komplex izospin-dublett. De mindegy volna, mert rá éppúgy nem tudnék felnézni, mint akárki másra.

Ha végtelenül jó lennék, és briliáns elme, akkor valószínűleg Dél-Afrikában vak, maláriás gyerekeknek kutatnám a gyógyszerét, és ugyancsak komplexusos lenne körülöttem mindenki. Barátaim azért lennének bőven, akik nagyon nagyra becsülnének azért, amit teszek, és mondanák nekem, hogy "Dóri, te egy csodálatos ember vagy aszexuális értelemben". 

Nem kérek az ajánlatból köszi, inkább megyek tanulni. :D


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LIFE UPDATE

Az elmúlt 5 év tömören: összejöttem a szembeszomszéddal, összeházasodtunk, építettünk egy házat, és lett egy gyerekünk, Guszti. Szóval semmi...