2015. április 24., péntek

A csúnya beszéd és a szorongás összefüggésének magasröptű vizsgálata

Bevezetés

A mai rohanó világban az emberek hatalmas stressznek vannak kitéve. A fogyasztói társadalom generálta problémák fokozódnak, a személyek felé támasztott elvárások egyre nőnek mind a munkaerőpiacon, mind a magánélet területén. A reklámok emberideáljának való megfelelés sem elhanyagolható tényező a szorongás kialakulásának vizsgálatakor. A szorongással és a stresszel való megküzdési mód természetesen egyéni. Sokan esküsznek a sportra, vallásra, különböző lazító technikák elsajátítására. Ebben a kutatásban a káromkodás stesszcsökkentő hatását szeretném megvizsgálni. 


A minta

A minta sajnos nem túl reprezentatív, ennek egy oka van, hogy nem ismerek fiúkat. A kitöltők 68,2%-a nő, 31,8%-a férfi még úgy is, hogy 12x kitöltöttem férfiként. A nemek megoszlása az első diagramon látható. 

1. diagram


A kitöltők életkori sajátosságainál is érződik az önéletrajzi ihletés, 71%-uk 20 és 29 év közötti, a többi gyerek. Az életkorok arányát a 2. diagram foglalja össze. 

2. diagram


A lakhely szerinti megoszlásból ami számomra érdekes, hogy a kitöltők 46,7%-a budapesti, 20,6% pedig községben él. A településtípusok aránya a 3. diagramon látható. 

3. diagram


Eredmények

A csúnya beszéd mintázata 

Arra a kérdésre, hogy "Milyen gyakran használ a példákhoz hasonló erősségű szavakat? - fasz, geci, kúr, stb..." a válaszadók kicsivel több, mint kétharmada a "Szinte soha" válaszlehetőséget választotta. A 4. diagramon látható a válaszok aránya. 

4. diagram


A "Milyen gyakran használ a példákhoz hasonló erősségű szavakat? - hülye, szar, basszus, rohadt, stb..." kérdésre a legtöbb választást a "Naponta többször" opció kapta, és jól látható az 5. diagramon, hogy szinte egyenletesnek mondható csökkenést mutatnak az oszlopok, a "Szinte soha" válaszlehetőséget már csak 0,9% választotta. 

5. diagram


Végül a "Milyen gyakran használ kreatívabb szóösszetételeket káromkodás gyanánt? - szopóroller, pöcshuszár, mutánscsődör, bitangpusztulatosan fostos, stb..." kérdés eredményeit összefoglaló diagram következik (6. diagram). Jól látszik, hogy a többség idegenkedik ezektől a szószerkezetektől, nem akarok spoilerezni, de hamarosan kiderül, hogy rosszul teszik. 

6. diagram


A szorongás megnyilvánulása

A szorongás leginkább abban nyilvánul meg, hogy gyakran feszültnek érzi magát a kitöltők kicsivel több, mint negyede. Legkevésbé az elalvás jelent gondok, ez csak 15,9%-ot érint.

Két szempontot ragadtam ki a sok közül, az egyik a nemek szerinti összehasonlítás, a másik, ami a leginkább érdekelt, hogy hogyan alakul a csúnya beszéd és a stressz összefüggése a fővárosiaknál és a falusiaknál.


A nemek szerinti összehasonlítás 


A nemeket vizsgálva az adatok alátámasztották az előfeltevéseimet, ugyanis a nők átlagosan 10,87%-kal szorongóbbak, mint a férfiak, és 20,12%-kal ritkábban beszélnek csúnyán. Az ok-okozati viszonyok helyes feltérképezéséhez azonban további vizsgálatra lenne szükség, hogy kiderítsünk, azért nem beszélünk olyan csúnyán, mert nők vagyunk, vagy azért vagyunk nők, mert nem beszélünk olyan csúnyán.


A budapestiek és a községben élők szorongásának és csúnya beszédének összevetése

Az eredmények alapján elmondhatom, hogy a fővárosiak igazán példát vehetnének falusi paraszt társaiktól. A budapestiek ugyanis átlagosan 12,4%-kal szorongóbbak, mint a falusiak, és ráadásul gyakrabban beszélnek csúnyán, aminek a mértéke átlagosan 4,6%.

Felvetődött a kérdés, hogy mi állhat ennek hátterében, ezért kicsit részletesebben is megvizsgáltam a kérdést. 


A fővárosiak és a falusiak csúnya beszédének mintázata 

A falusiak 29,2%-kal ritkábban használják a "fasz, geci, kúr, stb..." erősségű szavakat, mint a budapestiek, ami meglepő, hiszen azt gondolhatnánk, hogy falun a nép sokkal műveletlenebb és kulturálatlanabb, mint drága fővárosunkban, hát nem. 

Még a "hülye, szar, basszus, rohadt, stb..." erősségű szavak használata is mérsékeltebb, 2,4%-kal. 

Falun tehát a lakosság egyértelműen a kreatív szóösszetételeket preferálja, mint például a "szopóroller, pöcshuszár, mutánscsődör, bitangpusztulatosan fostos". 24,1%-kal gyakrabban használnak ezekhez hasonló szavakat, mint Budapesten. 


Következtetések: 

A kapott eredmények alapján a fővárosban élők is jobban tennék, ha kreatív szóösszetételeket használnának káromkodás gyanánt, a faszozás meg a gecizés helyett, ha csökkenteni kívánják a szorongásuk mértékét. 



A kutatással felmerülő kérdésekre e-mailben szívesen válaszolok: 
hekker.5d@gmail.com


Prof. Dr. habil. Kiss Dóra

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

VIGYÁZAT, MAGÁNVÉLEMÉNY!!! nőnapi elmélkedés

Ha érzékeny vagy mások magánvéleményére, kérlek, hagyd el ezt az oldalt Hihetetlen, hogy egy ilyen kreált ünnep, mint a nőnap, micsoda ...